Beteg baktériumok – eredmény: autoimmun betegség

flora

Napjainkban az autoimmun betegségek előfordulása egyre gyakoribb. A becslések szerint amárikában 25-50 millió között van a betegek száma (a népesség 10-20 %-a!). Összehasonlításképpen, a rák nagyjából 9, míg a szív és érrendszeri betegségek 22 millió amerikait érintenek. Melyek a leggyakoribb autoimmun kórképek? A cöliákia (lisztérzékenység), a Chron-begetegség ill. a colitis (a bél gyulladásos megbetegedése), a Rheumatoid Arthritis (ízületek gyulladása), az I-es típusú cukorbetegség (Type I Diabetes Mellitus), a Szisztémás Lupus Erythematosus (SLE), a Hashimoto-kór (pajzsmirigy alulműködés) – ezek a jelentősen rontják az egyén életminőségét – akár halálhoz is vezethetnek -, és komoly terheket rónak a társadalomra a betegek egészségügyi ellátásának költségei[1].

A 7 pont:

  1. Az bélrendszer az immunrendszerünk „bölcsője”, az immunsejtek 80 %-a itt található. A belünk táplálékkal érintkező rétege (az ún. epithelium) képez kapcsolatot a külvilággal (=belünk tartalmával), és szerepe van az immunrendszer működésének szabályozásában.
  2. A bél belső felületét borító sejtek (epithelsejtek) között szoros kapcsolat van, semmi nem jut át a bélfalon „ellenőrzés” (az epithelsejtekbe való belépés) nélkül. Ezek a szoros kapcsolatok károsodhatnak (pl.: ha felborul a bélflóra egyensúlya – ld. később), ilyenkor romlik az emésztés, és a belünkben található anyagok ellenőrzés nélkül jutnak be a testünkbe (ezt hívják „leaky gut syndrome”-nak, vagyis „eresztő bél szindrómának”).[2,3,4,5,6]
  3. Egészséges állapotban, az epithelsejtek érzékelik a belünkben megjelenő, veszélyt jelző anyagokat (antigéneket), ill. a bélbaktériumokat és bél állapotáról tájékoztatják az immunrendszert. Az epithelsejtek az immunrendszer parancsára képesek baktériumellenes anyagokat elválasztani – ha olyan baktériumot érzékelnek, ami „nem oda való”.[7]
  4. A belünkben több baktérium található, mint ahány sejtből az emberi test felépül. Ezen baktériumok nagy része (jó esetben) barátságos, jótékony hatással val egészségünkre – védik és táplálják bélhámsejteket, elősegítik a szoros kapcsolatok kialakulását, továbbá az immunrendszer működését is támogatják.[9]
  5. Az autoimmun betegségek esetén az immunrendszerünk a saját testi fehérjéinket, sejtjeinket támadja meg. Ennek oka az, hogy valami olyan idegen fehérje jutott be a testünkbe ami a mi testi fehérjéinkhez hasonló szerkezeti részekkel rendelkezik – az immunrendszer pedig a 2-t egy kalap alá veszi és mind a kettőt megtámadja.
  6. Az autoimmun kórképek kialakulásához szükség van egy genetikai esendőségre, szükség van arra, hogy az adott idegen fehérje a bélrendszerünkön keresztül jusson a szervezetünkbe és nélkülözhetetlen, hogy a bélfalon ellenőrzés nélkül átjutva az immunrendszerünkkel találkozzon. Ellenőrzés nélkül csak akkor tud átjutni, ha a szoros kapcsolatok sérültek.[2,8]
  7. Az autoimmun betegségek kialakulása tehát nagyjából így képzelhető el: valamilyen okból sérül a bél egysége, vagyis a szoros kapcsolatok fellazulnak. Károsodik az epithelium (az első védvonal) – ettől pedig romlik az emésztés hatásfoka. A részlegesen emésztett fehérjék átjutnak a bélfalon ellenőrzés nélkül, és az immunrendszer pedig aktiválódik. Ha nincs szerencsénk és valamelyik fehérje hasonlít egy testi fehérjénkhez, akkor az immunrendszerünk ellenünk fordulhat.

Alaklamzás / Relevancia:

Az autoimmun betegségek esetén az immunrendszer nem a mi testi fehérjéinkre reagál, hanem külső fehérjékre (amik a sajátjainkra hasonlítanak). Ha a kiváltó ingert megszüntetjük, akkor idővel az immunválasz is lecseng és a tünetek megszűnnek – a testünk nem termel saját maga ellen antigéneket (védekező molekulák). Autoimmun betegségek esetén érdemes vagy elmenni orvoshoz és végeztetni egy ételintolerancia tesztet (vér antitest vizsgálat leggyakoribb allergénekre: glutén, tojás, kazein, stb.), vagy pedig egy szigorú kizárásos étrendet csinálni, amiben első lépésben a zöldségeken és húsokon kívül átmenetileg mindent kizárunk, majd szépen fokozatosan, és egyessével az egyes elemeket visszavezetve figyeljük a tüneteket.

Ma már nyilvánvaló, hogy a bélflóra egészsége nem csak a bél egészsége miatt fontos, károsodása számos egyéb szervünkre is kihatással van. Mára egyértelmű a kapcsolat a cöliákia, a Chron-betegség illetve az irritábilis bél szindróma (IBS), az I-es típusú Diabetes Mellitus, az asztma, a Szklerózis Multiplex valamint a bél epitheliumának sérülése között. [9] Az autoimmun betegségek mellett más kórképeket is kapcsolatba hoztak a bélflóra egyensúlyának felborulásával (és ezáltal a bél áteresztőképességének a növekedésével). Számos kutatás igazolja a bélflóra szerepét olyan betegségek kialakulásában, mint a nem-alkohol okozta májcirrózis (és beszél „liver-gut axis” vagyis máj-bél tengelyről) [10,11], a skizofrénia, az autizmus (brain-gut axis vagyis agy-bél tengely) [12,13], valamint az elhízás.

[Ajánlom dr. Natasha Campbell-McBride – GAP-szindróma című könyvét mindenkinek akit részletesebben érdekel a bélflóra és a bélhámsejtek egészségének visszaállítása, valamint az ételallergiák kiszűrése!]


Irodalom jegyzék

  1. American Autoimmune Related Diseases Association (http://www.aarda.org/autoimmune-information/autoimmune-statistics/)
  2. Alessio Fasano, Clinical Rev. of All. Immun., 2012, 41:71-78, Leaky gut and autoimmune diseases
  3. Sung Hee Lee, Intestinal Research, 2015, 13(1):11-18, Intestinal Permeability Regulation by Tight Junction
  4. Niall P. Hyland, Elizabeth Brint, World Journal of Gastroenterology, 2014. júl. 21, 20(27):8859-8866, Microbiota-host interactions in IBS
  5. Lin Zhang, World Journal of Gastroenterology, 2014. máj. 21., 20(19):5818-5825, MiRNAs
  6. Hong Yang, Tissue Barriers, 2014. Jan. 1., 2(1):e28320, Posttranscriptional Regulation of Intestinal Epithelial Tight Junction Barrier by RNA-binding Proteins and microRNAs
  7. N. Wittkof, M. F. Neurath, Journal of Gastroenterology, 2014, 49:375-387, Immune-epithelial crosstalk at the intestinal surface
  8. Jorge Cáldenas-Jordán, BMC Medicine, 2013, 11:73, How do autoimmune diseases cluster in families – A systematic review and meta-analysis
  9. Mairi H. McLean, Gut, 2015, 64:332-341, Does the Microbiota play a role in the pathogenesis of autoimmune diseases?
  10. Hiroshi Furuki, World Journal of Gastroenterology, 2015. márc.27., 7(3):425-442, Gut-liver axis in liver cirrhosis
  11. Kirsten E. Piljs, Liver International, 2013, 33:1457-1469, Intestinal Barrier Function in liver cirrhosis
  12. John F. White, Experimental Biology and Medicine, 2003 Jun, 228(6):639-49, Intestinal pathophysiology in Autism
  13. M. Julio Pieper, Alimentary Pharmacology and Therapeutics, 2014, 40:1187-1201, Intestinal Barrier dysfunction and central nervous syystem disorders

 

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s