Az Erő Veled Van: De Melyik?

A 7 pont:

  1. Egy izom ereje: az izom feszültség generáló képessége. Minél nagyobb feszültséget tud létrehozni egy izom, annál nagyobb erőt generál. Egy mozdulat esetén a sportoló által kifejtett erő több izom együttes munkájának eredménye – számunkra ez hordoz több relevanciát.
  2. Maximális Erő (Maximal Strength): a legnagyobb erő amit a sportoló egy mozdulat során létre tud hozni, ha nincs időkorlát (a mérést általában izometrikus körülmények között végzik – tehát az izmok megrövidülése nélkül). Legnagyobb szükség akkor van rá amikor nagyon nagy a külső ellenállás amivel szemben dolgozunk. Az erőemelő versenyeken ennek a manifesztációját látjuk. Nevezhető Abszolút Erőnek is – egyetlen dolog számít: az, hogy mekkora ellenállást képes az illető az adott mozdulatban leküzdeni. Relatív Erő: testsúlykilógrammra vonatkoztatott maximális erő, vagyis a Maximális Erő elosztva az egyén súlyával. Példa!
  3. Robbanékony Erő (Explosive Strength): a maximális erő kifejtése a lehető legrövidebb idő alatt. A leírásra a maximálisan kifejtett erő / az erőkifejtéshez szükséges idő hányadost lehet használni.
  4. Induló/Indító Erő (Starting Strength): az atléta azon képessége, hogy a mozdulat kezdetén milyen gyorsan tudja az izmok feszülését (vagyis az izmok által kifejtett erőt) növelni. Minél gyorsabb az emelkedés, annál nagyobb az Indító Erő.
  5. Gyorsító Erő (Accelerating Strength): a sportoló azon képessége, hogy az izomműködés utolsó szakaszában gyorsan elérje a maximális erőt.
  6. Reaktív Erő (Reactive Strength): az atléta erő generáló képessége reverzíbilis izomműködés során. Példa!
  7. Nagy Sebességű Erő (High-Speed Strength): akkor figyelhető meg amikor nagy sebességű mozdulatokat végzünk, kis külső ellenállással szemben. Például egy kis pénzérmét vagy kis kavicsot akarunk messzire hajítani.

Alkalmazás/Relevancia:
A mozdulatok gyors és erőteljes kivitelezése nem az erő és a sebesség egymásba mosódásával jön létre. A valóságban különféle „erőképességek” vannak, és ezek a képességek együttesen fedik le a teljes Erő-Sebesség mozgásspektrumot. A leírt erőképességek eltérő szerepet játszanak a különféle mozgások és sportok során: ha például könnyű dolgokat akarunk messzire hajítani, akkor ott az Indító Erőnk nagysága fogja meghatározni, hogy milyen messzire tudjuk hajítani a kislabdát. Ha nehéz dolgokat akarunk nagy sebességgel mozgatni akkor már a Maximális Erő játszik fontos szerepet. A kettő között a Robbanékony Erő ill. a Gyorsító Erő határozza meg a teljesítményünket. Elemezd a sportod, hogy melyik kategóriába tartozik, az alapján tudod azonosítani, hogy mely erőképességek a legfontosabbak és az edzésedet ezekre tudod fókuszálni.


1.

A maximális izometrikus erő az erőgörbe (amiről itt olvashatsz) azon pontja, ahol a sebesség nulla, a súly nem mozdul és az izom nem rövidül meg. Ennél csak kisebb súllyal tudunk effektíve fekvenyomni (a rudat mozgatni).

2.

Az Abszolút Erő kifejezés nem teljesen helyes – ez az elektromos stimulációval elérhető maximális erőt jelenti, ami mindig nagyobb mint amikor a sportoló „önkéntesen” feszíti meg az izmot. A kettő közötti különbség az ún. izomerő deficit (Muscle Strength Deficit vagy MSD), melyet a [ 100*(elektromos stimuláció max. erő – önkéntes feszítés max. ereje)/önkéntes feszítés max. ereje] képlettel lehet számolni. Értéke 5 és 35 % között mozog (nyilván minél kisebb, a sportoló annál jobban ki tudja aknázni az izmaiban rejlő potenciált).

3.

Példa: ha én 100 kg vagyok és 180 kg-t nyomok fekve, Te pedig 80 kg vagy és 160 kg-t nyomsz fekve, akkor az én Relatív Erőm: 180 kg / 100 kg = 1.8; a Te Relatív Erőd: 160 kg / 80 kg = 2. Az Abszolút Erőm nekem nagyobb (én mozgattam meg több súlyt: 180 kg vs. 160 kg), de a Te Relatív Erőd nagyobb (1.8 vs. 2).

4.

A robbanékony erőt az erő-idő diagramon az FMAX / TMAX hányadossal lehet jelölni – azzal, hogy milyen meredek az 1-es és 5-ös pont közötti szakasz. Minél nagyobb ez az érték (minél meredekebb), annál nagyobb a robbanékony erő. Hogyan lehet nagyobb? Vagy az FMAX értékét növelem (azt, hogy mekkora erőt tudok kifejteni), vagy a TMAX értékét csökkentem (hogy az adott erő kifejtéséhez szükséges időt).

5.

Az indító erőt az erő-idő diagramon az 1-es és 3-as pont közötti szakasz meredeksége határozza meg. Minél meredekebb ez a szakasz annál nagyobb az indító erő.

 

6.

Utolsó szakasz akkor kezdődik amikor az általunk kifejtett erő nagysága eléri az ellenállás nagyságát. Ezt az erő-idő diagramon a 3-as pont jelzi. A gyorsító erőt a 4-es szakasz (3-as és 5-ös pont közötti része) meredeksége adja meg – minél meredekebb, annál nagyobb a gyorsítóerő.

7.

Reverzíbilis izommunka az, amikor az izom hirtelen bekövetkező mechanikus megnyújtását hirtelen és erőteljes összehúzódás követi. Egy dobozról leugorva és a földre érkezve például a (combunk hátsó oldalán található) combhajlító izmok hirtelen megnyúlnak ahogy „belerogyasztunk” az érkezésbe, majd ha megkísérlünk amilyen gyorsan csak lehet felugrani akkor hirtelen összehúzódnak. Minél magasabbra ugrunk, annál nagyobb Reaktív Erő generálására vagyunk képesek.

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s