Kalória és kalória

Mindenki tudja, hogy a fogyás alapja az, hogy az ember kevesebb kalóriát eszik, mint amennyire szükséges van. A különbséget a szervezet a raktározott zsírszövetből pótolja. Tehát egyél kevesebbet mint amire szükséged van és akkor fogyni fogsz. Egyszerű nem? Ez a válasz kicsit olyan, mint amikor megkérdezed, hogy Donald Trump hogy lett olyan gazdag és azt válaszolják: úgy, hogy kevesebbet költ mint amennyit keres. Hogy a klasszikust idézzem: Kösz’ Csoki, sokat segítettél!

Ha csak az összefoglaló érdekel…

Kezdjük egy alap kérdéssel: mi is az a kalória? Egy energiamennyiség. Azt adja meg, hogy mennyi energia nyerhető – jelen esetben – egy adott ételből ha „elégetjük” (metabolizáljuk).

Nézzük a következő esetet: tegyük fel, hogy a napi energiaszükségletem 2000 kCal. Én szépen kiszámolom és csak napi 1800-t viszek be, de azt mind cukros péksüteményből. Elvileg fogynom kéne, nem? Gondolom mindenki érzi, hogy sántít a dolog. És ezt a tudomány is alátámasztja: ha két csoportnak azonos energia(=kalória)tartalmú étrendet adunk, csak a kalóriák más forrásból származnak (pl.: magas szénhidrát-alacsony zsír vs. magas zsír – alacsony szénhidrát), akkor a két csoport testsúlyának és testösszetételének a változása eltérő lesz. Tudományosabban mondva: az eltérő összetételű izokalóriás étrendek eltérő eredményre vezetnek.[1,2]

Hogy mi ennek az oka?

AZ HOGY EGY KALÓRIA NEM AZONOS EGY MÁSIK KALÓRIÁVAL!

Máshogy mondva: eltérő hatással vannak a zsírszövetünkre.

A zsírszövetünkben egyidejűleg számos folyamat játszódik le: a zsírsejtekben a trigliceridek zsírsavakra és glicerinre bomlanak, illetve zsírsavakból és a glukózbontás egyik termékéből (glicerin-3-foszfátból) triglicerid szintetizálódik. Továbbá zsírsejtek a felszabadult zsírsavakat leadják a vérbe, azok pedig a szövetekhez eljutva elégnek és energiát szolgáltatnak. A vérben található lipoproteinek a táplálékunkkal felvett zsírt szállítják a zsírsejtekhez, amit azok képesek felvenni.[3]

A triglicerid szintézis, valamint az étrendi zsírok felvétele a zsírsejtekbe növeli a zsírraktárakat. Az inzulin fokozza a zsírsejtek zsírsav felvételét, csökkenti a trigliceridek bontását. A szénhidrát tartalmú étrend pedig glükózt szolgáltat a zsírsejteknek amiből az egyik triglicerid építőkő, a glicerin-3-foszfát képződik. A szénhidrátok jelenléte továbbá csökkenti a zsírsavak mint energiaforrás történő felhasználását.

A trigliceridek bontása és a szabad zsírsavak leadása csökkenti a zsírraktárakat. Az alacsony szénhidrát tartalmú étrend és az alacsony inzulin gátolja a zsírsejtek vérből történő zsírsav felvételét, emellett pedig fokozódik a trigliceridek bontása és csökken a trigliceridek szintézise. A vérben lipoproteinek által szállított zsírok mennyisége a magas zsírtartalmú étrend mellett kisebb (nem elírás, igen kisebb). Ezáltal a sejtek zsírsav felvétele még kisebb lesz.

Láthatjuk tehát, hogy azonos energiabevitel mellett is teljesen eltérő hatást érünk el. Ha összesítjük a zsírsavak és trigliceridek mennyiségét befolyásoló folyamatokat, akkor az egyik esetben a mérleg negatív (zsírt vesztettünk), a másik esetben pozitív (zsírt raktároztunk).

A kísérletek során megfigyeltek még valamit: az éhezés (0 kalóriás étrend) során bekövetkező anyagcsere változásokat (fokozott zsírégetés, csökkent inzulin szint, javuló inzulin érzékenység), elő lehet idézni a szénhidrátok megszorításával is. Az eredmények alapján a tudósok kijelentették, hogy a megfigyelt metabolikus változásokért nem az alacsony/elégtelen kalóriabevitel a felelős, hanem az alacsony szénhidrát bevitel.[4] Tehát, nem szükséges kalória deficitben lenni ahhoz, hogy a zsírtömeg csökkenhessen!

Rendben, oké, kevesebb szénhidrátot eszünk, de hogy a kalóriadeficit nem szükséges? Bizony nem. Gondoljunk a testünkre mint egy gépre. Az energiát az ételből nyeri és fizikai munkává alakítja. Az átalakításnak van viszont valamilyen hatékonysága – ha beviszünk 100 kCal-t akkor abból 90-t tudunk munkává alakítani, a maradék 10 kCal elvész (pl. hőként kisugározzuk). Az egyes energiatermelő útvonalaknak eltérő a hatékonysága: ha 100 kCal-t szénhidrátból viszünk be, abból kevesebb energia veszik kárba mint 100 kCal zsírból. Ez persze azt is jelenti, hogy ha megeszünk 100 kCal zsírt, akkor abból nem nyerünk annyi energiát mint 100 kCal szénhidrátból.

Így a zsírdús étrend által preferált metabolizmus és működés következtében a szervezetünk kicsit „kevésbé fog gazdaságosan működni”, több energiát fogunk hőként kisugározni, elvesztegetni.

Összefoglalva a lényeget: az állítás mely szerint „A calorie is a calorie.” („Egy kalória az egy kalória.”) nem igaz. Egy adott forrásból bevitt kalória nem egyenértékű egy másik forrásból bevittel. Az eltérő étrendek eltérő hormonális környezetet hoznak létre. Az eltérő hormonális környezet pedig eltérő testösszetételhez vezet. Így lehet kalória megszorítás mellett is hízni, illetve kalória egyensúlyban (akár kalória többletben) zsírt veszíteni. Aki fogyni szeretne, annak sokkal előnyösebb egy magas zsír – alacsony szénhidrát megközelítést alkalmazni, és ilyenkor a kalóriák számolgatását is el lehet hagyni.


Irodalomjegyzék

  1. Metab Syndr Relat Disord. 2003 Sep;1(3):209-19. doi: 10.1089/154041903322716688.

Thermodynamics and metabolic advantage of weight loss diets.

Feinman RD, Fine EJ.

  1. Nutr J. 2004 Jul 28;3:9.

“A calorie is a calorie” violates the second law of thermodynamics.

Feinman RD1, Fine EJ.

  1. Theor Biol Med Model. 2007 Jul 30;4:27.

Nonequilibrium thermodynamics and energy efficiency in weight loss diets.

Feinman RD1, Fine EJ.

  1. Am J Physiol. 1992 May;262(5 Pt 1):E631-6.

Carbohydrate restriction regulates the adaptive response to fasting.

Klein S1, Wolfe RR.

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s