Diétás Üdítő – Amitől hízol

A különféle üdítőket gyártó cégeket napjainkban gyakran vádolják azzal, hogy ők a felelősek a világban tapasztalható elhízás járványért. Az általuk árult italoknak nagyon magas a cukortartalmuk (egy két literes kólában majdnem negyed kg cukor van, egy fél literesben 65 g…). Az italokat az élelmiszeripari mérnökök úgy alkotják meg, hogy a szervezetünk többet és többet akarjon belőlük inni. Ennek a titka részben az ízben van: a tested szeretne a lehető legváltozatosabban étkezni. Ha valaminek erős íze van akkor az a vadonban azt jelentette, hogy egy adott tápanyagból sok van benne. Ilyenkor az agyad önszabályozó módon hamar azt mondja, hogy „Elég!” és már el is múlik az éhség. Ha viszont nincs erős íze valaminek, akkor sokat akar belőle fogyasztani, hogy legyen bármi az ami benne van az ételben, biztos, hogy eléghez jusson belőle. És milyen íze van a kólának? Igazából semmilyen. Semmi konkrét, semmi erős… És ezért az agyadnak sose elég. Másik része pedig az, hogy az édes ízérzet addiktív – kimutatták, hogy egerekben az édes íz elnyomja a kokain függőséget is (helyette édes függőség alakul ki)![1]

A cégek, hogy piaci pozíciójukat és megítélésüket visszaszerezzék, illetve, hogy a jófiú szerepében tetszeleghessenek bevezettek különféle cukormentes verziókat termékeikből. Egyből lehetett ugye reklámozni, hogy „ihatsz belőle amennyit csak tudsz, nem lesz bajod” – kikerült a cukor, ami a bajt okozta, így már nem lehet belőle semmi baj. Nos ebben a cikkben nem akarok belemenni a különféle édesítők hatásaiba a szervezetre. Csak az édesített, cukormentes üdítők hatását nézzük – azt, hogy tényleg megoldották-e az elhízás problémáját. (Aki kinéz az utcára már tudja a választ…)

A kutatások a következő eredményekre vezettek:

A cukormentes üdítők fogyasztása

  1. jobban növeli a 2-es típusú cukorbetegség valószínűségét mint a cukros üdítők fogyasztása[2],
  2. növeli a C-reaktív fehérje szintet a vérben (=gyulladást kelt)[3],
  3. növeli a hasi elhízás valószínűségét[3],
  4. csökkenti a HDL-szintet (ez védené az érfalainkat, ha alacsony, az baj)[3],
  5. jobban növeli a stroke és egyéb szív- és érrendszeri betegségek valószínűségét mint a cukros verziók fogyasztása.[4]

 

Hogy lehet ez?

Nos az elképzelés, hogy a cukor=probléma túl egyszerű volt. Nem láttuk a fától az erdőt. Igen, a cukor probléma – egy fél literes kólával megiszunk 240 kCal-t, a vércukrunk az egekbe szökik, az inzulinnal együtt. Eredmény: hízás. A megivott kalóriákat ráadásul a szervezetünk nem ismeri fel – bevittünk 240 kCal-t, de a testünk ezt nem úgy érzékeli mint ha táplálkoztunk volna.

Ami viszont akkor sem változik ha kivesszük a cukrot az üdítőből, az az édes íz. Az édes íznek önmagában van hatása az emberi testre. Ha kellően édes az ital, akkor az inzulin elválasztást fog eredményezni – a szervezetünk igyekszik előre felkészülni az elvileg érkező cukor mennyiségre. Csak, ez a cukor sose érkezik meg. Viszont az emelkedett inzulin a vércukrunkat „elpakolja” a sejtekbe. Leesik a vércukor és éhesek leszünk.

A vizsgálatok kimutatták, hogy ha fogunk egy csoportot, megitatjuk őket cukros üdítővel, majd szabadon engedjük és fel kell írniuk, hogy mit és mennyit ettek; majd egy másik csapattal ugyanezt megcsináltatjuk, csak cukormentes üdítővel, akkor a nap végén a két csoport kalória bevitele között nem lesz különbség (tehát aki nem kapott kalóriát az italában, az utána ételből pótolta).[5] A cukor nélkül kiváltott édes íz továbbá ugyanúgy függőséget okoz, mint a cukros italok által kiváltott.

(A függőségi vizsgálatoknál az egerek a szacharinos víz – null-kalóriás édesítő -, és az intravénás kokain között választhattak. Az egerek 94%-a az édes vizet választotta!)

dietcoke.jpg

 


Irodalomjegyzék

  1. PLoS One. 2007 Aug 1;2(8):e698.

Intense sweetness surpasses cocaine reward.

Lenoir M1, Serre F, Cantin L, Ahmed SH.

  1. Diabetologia. 2013 Jul;56(7):1520-30. doi: 10.1007/s00125-013-2899-8. Epub 2013 Apr 26.

Consumption of sweet beverages and type 2 diabetes incidence in European adults: results from EPIC-InterAct.

InterAct Consortium, Romaguera D, Norat T, Wark PA, Vergnaud AC, Schulze MB, van Woudenbergh GJ, Drogan D, Amiano P, Molina-Montes E, Sánchez MJ, Balkau B, Barricarte A, Beulens JW, Clavel-Chapelon F, Crispim SP, Fagherazzi G, Franks PW, Grote VA, Huybrechts I, Kaaks R, Key TJ, Khaw KT,Nilsson P, Overvad K, Palli D, Panico S, Quirós JR, Rolandsson O, Sacerdote C, Sieri S, Slimani N, Spijkerman AM, Tjonneland A, Tormo MJ, Tumino R, van den Berg SW, Wermeling PR, Zamara-Ros R, Feskens EJ, Langenberg C, Sharp SJ, Forouhi NG, Riboli E, Wareham NJ.

  1. J Acad Nutr Diet. 2013 Feb;113(2):219-27. doi: 10.1016/j.jand.2012.10.020.

The relationships between sugar-sweetened beverage intake and cardiometabolic markers in youngchildren.

Kosova EC1, Auinger P, Bremer AA.

  1. Int J Clin Pract. 2016 Jul 25. doi: 10.1111/ijcp.12841. [Epub ahead of print]

Soft drinks and sweetened beverages and the risk of cardiovascular disease and mortality: a systematic review and meta-analysis.

Narain A1, Kwok CS1,2, Mamas MA1,2,3.

  1. Int J Food Sci Nutr. 2000 Jan;51(1):59-71.

The effects of sugar-free vs sugar-rich beverages on feelings of fullness and subsequent food intake.

Holt SH1, Sandona N, Brand-Miller JC.

 

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s