Lúgos Étrend

A napokban olvastam egy „cikket”, ami a szokásos, kedvenc témámat boncolgatta: a „sejtszinten öli a rákot/bármelyik rák napok alatt gyógyítható” témakört… Egyszerűen zseniális. Ezeknek a cikkeknek mindig része az, hogy „lúgosítsunk”, hogy „jaj, az állati fehérjék savasítanak”, és így tovább. Egy egész étrend mozgalom épült már erre a koncepcióra – egyél lúgos ételeket és akkor sokáig élsz. Persze mindenki tudományos kutatásokat emleget (de hol vannak a cikkek?).

Valójában az egész egy nagy katyvasz. Az emberek fele egy német tudós munkája alapján ajánlja a rák megelőzésére a véred lúgosítását, a másik fele egy kortárs orvos javaslatait visszhangozza.

Na de nézzük a valóságot!

Sav-lúg alapok:

A kémiában a sav-bázis jelenségeket különböző elméletekkel írjuk le – ebből most nézzünk egy könnyen megérthetőt. Sav az, ami hidrogéniont (H+) ad le, lúg az, ami hidrogéniont vesz fel. Tehát a sósav (HCl) ha vízben feloldjuk, lead egy hidrogéniont és marad 1 klorid ion (Cl). Ha veszünk egy lúgot, pl. nátrium-hidroxid (NaOH) és savval összeöntjük, akkor a sav lead egy hidrogéniont, a lúg felvesz egyet. Ha sósav és nátrium-hidroxidot kevertünk össze, akkor vizet és konyhasót (NaCl) kapunk. Eddig pipa.

savso

A savasságot a pH értékkel szoktuk jellemezni – ez a hidrogénionok koncentrációjáról ad nekünk információt. Az értéke 1-14 között változik, ahol 7 a semleges, fölötte lúgos, alatta savas – minél kisebb, annál savasabb. (Ha tehát valaminek nő a pH-ja, annak csökken a savassága!)

Lássuk a két megközelítést!

  1. Daganatok: az elmélet lényege egy német tudós, Otto Heinrich Wartburg munkáján alapul. Warburg megfigyelte, hogy a rákos sejtek elsősorban glükózt használnak energiaforrásként, melyet anaerob módon bontanak le és tejsavat termelnek – ennek köszönhetően a rákos sejtek környezete erősen savas.[1,2] Warburg ezekből arra következtetett, hogy az elégtelen oxigénellátás következtében kialakuló savasodás okozza a sejtek rákos transzformációját. Ma már a megváltozott metabolizmust és pH-t a daganat kialakulás következményeként és nem kiváltójaként tekintik.
  2. A pH Csoda: Robert Young, „A pH Csoda” írója szerint az elsavasodás okozza az elhízást, az allergiákat, a fáradtságot, a soványságot és a candida ill. egyéb fertőzéseket. Hála istennek van pár terméke, amikkel helyre tudjuk tenni szervezetünk pH-ját…. Hogy személyesen Őt idézzem: „Bármilyen egészségügyi problémája volt, az javulni fog, és minden valószínűség szerint egyszer csak elpárolog.”.

Az igen! Hogy a klasszikust idézzem: „Bemondtad a frankót!”.

 

A szervezet pH-ja

A szervezetünkben található fehérjék szerkezete függ a vizes oldat pH-jától. A fehérjék működése pedig egyértelműen a szerkezetükhöz kötött. A pH változásra bekövetkező szerkezet változás a működést befolyásolja. A legtöbb fehérjénk savas közegben „tönkre megy”, míg pl. a fehérjék emésztéséért felelős pepszin épp itt kezd el megfelelően működni – érthető, hisz a gyomrunkban található. A legtöbb fehérjénk kellően lúgos környezetben egyszerűen lebomlik aminosavakra. Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy a szervezetünk az eltérő szövetek és folyadékok pH-ját állandó értéken tartsa – ezzel biztosítva az ott található fehérjék megfelelő működését.

A sejteken kívül tér és a vér pH-ja 7,35-7,45 között mozog. A sejteken belüli tér pH-ja 7,2. A sejtekben található szervecskék pH-ja eltérhet (lizoszómák savasabbak, mitokondrium lúgosabb). A szervezet pH-jának szabályozásában a központi idegrendszer, a tüdő és a vesék vesznek részt.

Hogyan kerül „sav” a szervezetünkbe?

A táplálékunkat CO2-re és vízre bontjuk (a szénhidrátokat és zsírokat, a fehérjékből más is lesz – ld. később). A CO2 egy része képes a vízzel szénsavat képezni (H2CO3 – egy ún. szénsavanhidráz enzim segítségével), ami 1 hidrogéniont le tud adni (közben marad az ún. bikarbonátion – HCO3).

szensav

Tehát az összes táplálékunk lebontása savtermeléshez (is) vezet. DE! A CO2-t ki tudjuk lélegezni. Ha túlságosan lecsökken a pH – megnő a hidrogénion koncentráció – akkor a testünk fokozott légzésbe kezd (hyperventillál), ezzel egy adag fölösleges CO2-t eltávolít, és csak víz marad utána. A veséink pedig a HCO3-ionok mennyiségét képesek szabályozni.

Van olyan, hogy a képződő savat nem lehet kilélegezni. Ilyen például a oxigén hiányos állapotban (hypoxia) képződő tejsav, de a fehérjéinkben található foszforból és kénből is ilyen savak (kénsav és foszforsav) keletkeznek. Ezek a savak lehetnek szervesek (mint pl. a tejsav, citromsav), és lehetnek szervetlenek (kénsav, foszforsav). A szerves savak képesek belépni a metabolizmusba – pl. tejsavból glükóz szintetizálható, citromsav képes belépni a citrát ciklusba. A nem kilélegezhető savak a veséken keresztül kell távozniuk – vesék feladata a bikarbonátionok visszaszívása (ne pisiljük ki őket) és a nem illékony savak kiválasztása (pisiljük ki őket).

Az étrend hatása:

Van egy érték, mellyel az orvosok egy adott étel által a szervezetre rótt „savterhelést” jellemzik. Ennek a neve PRAL (potential renal acid load, vagyis potenciális renális savterhelés). A PRAL értéke egy pozitív vagy negatív szám – a pozitív jelenti azt, hogy az étel savterhelést jelent, a negatív azt, hogy nettó bázis többletet juttatunk vele a szervezetünkbe.

Az állati fehérjék (hús, tojás, tejtermékek) pozitív PRAL értékkel rendelkeznek, akárcsak minden, amiben magas a szénhidrát vagy a zsír mennyisége (így bizony a rizs, a zabpehely és a lencse is). A PRAL érték a makrotápanyag mellett természetesen a különféle ásványi anyag (nátrium, kálium, stb.) tartalomtól is függ.

A fehérjékből bázisok is keletkeznek, nem csak savak – így lehetséges, hogy a növényi fehérjeforrások inkább negatív PRAL értékkel bírnak. Negatív értéke van még a zöldségeknek, a gyümölcsöknek, és jaj, a lúgosítást népszerűsítő emberek által mindig savasító-nak titulált kávénak is. (Azt hiszem, még vagy 4-5 rehabilitáló cikket kell írnom a kávéról, mielőtt abba tudom hagyni a magasztalását.)[3]

Remek. Most már mindent tudunk! El is vesztünk rendesen a sok információ között. A lényeg a következő: akkor, ha most húst eszünk, akkor elsavasodunk, ha zöldséget, akkor ellúgosodunk? Nos, nem. Miért nem? Mert a tüdők és a vesék a vér pH-jának a változását korrigálják. Tudod miért? Mert ha a pH bármelyik – ismétlem: BÁRMELYIK – irányban komolyabban eltér, akkor keserves kínok között fogunk meghalni. Rendben, ez így durva, azért egyből nem halunk meg. Az emlősök csak a 6,8-7,8 közötti vér pH-n életképesek. Ha sikerül ezen a tartományon kívülre kerülni, akkor tényleg vége.

Leegyszerűsítve: egészséges ember nem tudja tartósan elmozdítani a vérének a pH-ját az étrendjével – SE LÚGOS, SE SAVAS TARTOMÁNYBA. (Érdekes, hogy a szervezet a savas irányba történő változást jobban is tolerálja – talán azért, mert az intenzív fizikai aktivitás következtében kialakuló tejsavas acidózis egy természetes folyamat.)

Van-e kivétel a szabály alól? Persze! Veseelégtelen betegeknél kulcsfontosságú, hogy az étrend nettó savterhelése negatív legyen – ugyanis ilyenkor a vesék képtelenek megfelelően eltávolítani azokat a nem illékony savakat, amik az állati fehérjék bontásánál képződnek. Náluk a fokozott savterhelés metabolikus acidózishoz vezethet.

Még néhány meglátás:

  1. Lúgos víz ivása: az üres gyomorban a pH nagyjából 1. Nem tudunk annyi vizet inni, hogy lúgos legyen. Nem is akarunk egyébként, mert az nagyon rosszat tenne – a gyomornak erősen savasnak kell lennie, hogy megfelelően menjen a táplálékok emésztése.
  2. A citrom, ami lúgosít: ez egy kedvenc félreértésem. A citromlé savas pH-val rendelkezik. Aki ezzel vitatkozik, azzal nem lehet mit kezdeni. Viszont, a citromsav a gyomrunkból a vékonybélbe kerül. Itt a pH lúgos – és a citromsavból citrátion lesz. Ez az ion szívódik fel és kerül be a vérbe. Mint már láttuk, a szerves savak képesek belépni a metabolizmusba – a citrátion képes hidrogéniont megkötni, citromsavvá alakulni és a citrát ciklusba belépni, ezáltal csökkenti a vér hidrogénion koncentrációját (=lúgosabbá teszi).
  3. Szódabikarbóna csodaszer: a néhai Szovjet Unióban a szódabikarbóna (ami nátrium és HCO3) a szegény emberek ciánja volt. Kellő mennyiség elfogyasztásával elő lehet idézni olyan szintű alkalózist, amibe belehalunk. Gondolkozzunk el, mielőtt magunkba öntjük a szódabikarbónás vizet, mert az csodaszer…

 

TÉNYEK:

  • Sok zöldség, növény és a vegetáriánus étrend bázistermelődéshez vezet – több bázist termelünk, mint savat.
  • Az állati fehérjék tényleg savtöbbletet jelentenek – bár a fehérjékből savak és bázisok is képződnek.
  • A fölösleges bázisokat ugyanúgy kiválasztja a szervezet, mint a többlet savakat. Ennek eredményeként nincs változás a vér pH-jában tartósan.
  • Számos kutatás igazolta, hogy a lúgosító étrend nincs pozitív hatással a csontritkulásra, míg a magas állati fehérjetartalmú étrend javítja a csontritkulást.[4,5,6] Összességében a magas állati fehérjét tartalmazó étrend pozitív hatással van az egészségre.[7]

Hallom, ahogy sokan mondják: „De hát én lefogytam tőle!”. Ebben én nem kételkedek. A probléma az, hogy az étrended PRAL értékének a változásával egy halom egyéb dolgot is megváltoztattál. Ha a fogyás indokára kéne ráböknöm, előbb fogadnék a cukor elhagyására, mint a véred pH-jának emelkedésére…

 Összefoglalva:

  1. A „lúgosító étrend” nem teszi a véredet tartósan lúgosabbá.
  2. Nem azért fogysz, mer lúgosabb lett a véred.
  3. Nem kéne „common-sense” étrendi tanácsokat (egyél sok zöldséget és gyümölcsöt), áltudományos mázzal bevonva profitért árulni. Egyetek sok zöldséget és némi gyümölcsöt az állati fehérjék mellet. Ennyi.

Végül… Bár mindig hangsúlyozom a genetikai különbségek fontosságát, egy dolgot ne felejtsünk: az eszkimók bálnazsíron, fókán és halon élnek, étrendjük 75 %-a zsír, 20 %-a fehérje, kevesebb, mint 5 %-a szénhidrát. Zöldség, gyümölcs nem nagyon nő. Még sincs köztük daganatos megbetegedés, nincs szív- és érrendszeri betegség… És talán ami a legfontosabb, hogy MÉG MINDIG ÉLNEK!


Irodalomjegyzék

  1. J Enzyme Inhib Med Chem. 2016 Dec;31(6):859-66. doi: 10.3109/14756366.2016.1140753. Epub 2016 Feb 10.

Tumor metabolism, cancer cell transporters, and microenvironmental resistance.

Alfarouk KO1.

  1. 2014 Dec 18;1(12):777-802. eCollection 2014.

Glycolysis, tumor metabolism, cancer growth and dissemination. A new pH-based etiopathogenic perspective and therapeutic approach to an old cancer question.

Alfarouk KO1, Verduzco D2, Rauch C3, Muddathir AK1, Adil HH1, Elhassan GO4, Ibrahim ME1, David Polo Orozco J5, Cardone RA6, Reshkin SJ6, Harguindey S5.

  1. J Am Diet Assoc. 1995 Jul;95(7):791-7.

Potential renal acid load of foods and its influence on urine pH.

Remer T1, Manz F.

  1. J Nutr. 2008 Jan;138(1):80-5.

A positive association of lumbar spine bone mineral density with dietary protein is suppressed by a negative association with protein sulfur.

Thorpe M1, Mojtahedi MC, Chapman-Novakofski K, McAuley E, Evans EM.

  1. Nutr J. 2011 Apr 30;10:41. doi: 10.1186/1475-2891-10-41.

Causal assessment of dietary acid load and bone disease: a systematic review & meta-analysis applying Hill’s epidemiologic criteria for causality.

Fenton TR1, Tough SC, Lyon AW, Eliasziw M, Hanley DA.

  1. Am J Clin Nutr. 2009 Dec;90(6):1674-92. doi: 10.3945/ajcn.2009.27799. Epub 2009 Nov 4.

Dietary protein and bone health: a systematic review and meta-analysis.

Darling AL1, Millward DJ, Torgerson DJ, Hewitt CE, Lanham-New SA.

  1. Eur J Clin Nutr. 2012 Jul;66(7):780-8. doi: 10.1038/ejcn.2012.37. Epub 2012 Apr 18.

Effects of higher- versus lower-protein diets on health outcomes: a systematic review and meta-analysis.

Santesso N1, Akl EA, Bianchi M, Mente A, Mustafa R, Heels-Ansdell D, Schünemann HJ.

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s